![]() |
 
Hétfő volt, mikor született Én kivártam volna, de nem lehetett Tudod, a számla nagy, a munka se vár S jött a hír, hogy a fiam már jár... tovább>>> '; ?>
|
Összegződő stresszhatások
Összegződő stresszhatások - csökkenő teljesítmény
(Forrás: Kalotaszegi András, 2006/01/31)
Mi a különbség az izgalom és a stressz között?
Izgalom az, amikor a feleséged terhes.
Stressz az, amikor a titkárnőd.
Bár ez a megállapítás elég szélsőséges, mégis egyes becslések szerint az irodai munkavállalók majd harminc százaléka rendkívül megterhelő, tartós stressz-terhelés mellett végzi a munkáját.
Vajon miért van az, hogy sok munkahelyi vezető nem lép fel kellő határozottsággal a stressz károsító hatásaival szemben?
Valószínűleg számukra kevéssé tudatosodik, hogy ők maguk, illetve beosztottaik milyen sokrétű veszélyforrásnak vannak kitéve, nap mint nap. Hiába járnak, akár súlyos teljesítménycsökkenéssel is ezek a stressz-hatások, felismerésüket nehezíti a tény, hogy ezek nem egyik pillanatról a másikra, hanem időben eltolódva alakulnak ki. Ráadásul az egyének stressz-érzékenysége is igen eltérő. Egyesekre alig, míg másokra nagyon is hatnak a különféle negatív hatások. Mindez nemcsak a kiváltó okok felismerését nehezíti meg, hanem értelemszerűen a hatékony cselekvési tervek kidolgozását is. Gyakran érzékelik ugyan a vállalatok vezetői a kedvezőtlen következményeket, ám mivel a megoldást máshol keresik, igyekezetük és erőfeszítéseik nagy része nem a problémák megoldására irányul. Akaratuk ellenére kénytelenek tehát az összegeződő stressz-hatásokkal, és károsító következményeikkel együtt élni. A vállalati környezetben szerzett saját tapasztalataink megerősítik ezeknek az összefüggéseknek a tényét. A stressz káros következményei a dolgozók fizikai, lelki, mentális és érzelmi dimenzióiban egyaránt érzékelhetők. Azért is tűnik nehéznek a sok különféle jelenség mögött felismerni a stressz jelenlétét, mert a káros hatásokat kiváltó stresszorok is rendkívül sokfélék. Kevesen gondolnak arra, hogy már maga a fizikai környezet is, amit munkahelynek hívunk, önmagában mennyi stressz-forrást hordoz magában.
Egy ilyen helyen általában mobil és vezetékes telefonok, fénymásolók, nyomtatók, számítógépek, laptopok, gyakran klíma és egyéb más berendezések is találhatók. Mindezek folyamatos zajártalommal - tehát stresszel - terhelik a dolgozókat, melyeket ugyan csak ritkán minősítenek zavarónak, ám attól még kifejtik negatív hatásukat. Érdemes figyelni a dolgozók fizikai térigényére, és munkavégzésük ergonómiai követelményrendszerére is, mert munkájuk hatékonysága közvetlen összefüggést mutat ezek kielégítésével. Ezek figyelmen kívül hagyása korai kifáradást, nyugtalanságot és motivációvesztést okozhat.
Ugyancsak kevéssé méltatott probléma a levegő minőségének a kérdése. Tudjuk, hogy az ablakok kinyitásával friss levegőhöz már csak ritkán lehet hozzájutni, az utcai levegő szennyezettsége miatt. Ma már tehát, egyáltalán nem egyszerű és természetes dolog biztosítani a dolgozók tiszta levegő iránti - egyébként jogszabályokban rögzített - igényét. Ezt többnyire elő kell állítani, ám egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen minőségben sikerül megoldani. Ha az előállított tiszta levegőnek nem megfelelő az összetétele, hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlási sebessége illetve mennyisége, és előállítása túl magas zajszintet okoz, akkor a dolgozók újabb stressz-hatásoknak lesznek kitéve. Légúti problémák, allergiás érzékenységek, izületi fájdalmak, gyulladások kialakulása mind egyértelmű jelzései annak, hogy jelentős stressz-terhelésekkel van dolgunk. Aki ezeket csupán egyéni érzékenységnek minősíti, az lemond a probléma megoldásáról.
Ugyancsak folyamatos stresszt okozhatnak az elégtelen fényerejű, illetve a nem megfelelően kiválasztott fényforrások. Tartós vibrálásuk, a szemek kifáradásához, fájdalmához, fejfájáshoz, stb. vezetnek. A számítógép monitorok villogása és pulzáló elektromágneses sugárzása, a mobiltelefonok, a laptopok, a vezeték nélküli egerek, illetve beltéri rövidhullámú bázisállomások folyamatosan növelik a munkahelyek elektromágneses sugárterhelését.
A tartós egyhelyben ülés és a monitoron való dolgozás, a megfelelő pihenő idők közbeiktatása nélkül vérkeringési problémákat, hátfájást, a nyak és váll területén izomfeszülést illetve görcsöket okozhat. A szemek a sugárzástól begyulladhatnak, további tartós terhelés esetén szemromlás is bekövetkezhet. Ennek kísérő jelensége lehet a fejfájás, illetve a fülzúgás, amihez a koncentrációs képesség gyengülése is társulhat. A monitor pulzáló elektromágneses sugárzása ezen kívül jelentős idegrendszeri terhelést is róhat az egyénekre. Hatására stressz-hormonok szabadulnak fel a testben, agressziót és ingerlékenységet okozva. Gyengülhet az immunrendszer is. Növekvő kockázatot jelent ez sok betegség kialakulása szempontjából. Tartós terhelés fennállása esetén a szociális és társas készségek, kompetenciák beszűkülhetnek, hatásukra az egyének befelé fordulhatnak, elvesztve humorukat és jókedvüket, alibi munkát végeznek, és nem lesznek képesek rendesen kipihenni magukat. Munkájuk lelassulhat, örömtelenné válhat, Sokkal nehezebben tudják így elvégezni azt. A cég felé való lojalitásuk is jelentősen csökkenhet. Megnőhet a hiányzások és a kilépések száma.
Természetesen a környezeti hatások önmagukban sohasem vezetnek ilyen súlyos teljesítmény csökkenéshez illetve egészségkárosodáshoz. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen az emberi viszonyok által kitermelődő stressz-hatások jelenlétére is szükség van! Az emberek a környezetből eredő negatív hatásoknál jóval jelentősebb stressz-hatásokat is képesek egymásnak okozni. Természetesen az ezekből fakadó negatív hatások hozzáadódnak a környezeti hatásokhoz, tehát károsító hatásaik is összeadódnak és együttesen jóval rombolóbban hatnak a dolgozókra. Így talán már érthetőbb, hogy hogyan járulhatnak hozzá a viszonylag csekély stresszt kiváltó környezeti tényezők ennyire jelentős károsító hatásokhoz.
Természetesen a vállalatoknak sokféle lehetőségük van arra, hogy ezeket és az egyéb szintén stressz okozta negatív hatásokat keletkezésük után nem sokkal semlegesítsék, és meg tudják őrizni munkatársaik élet és munkakedvét egyaránt. Nagyon jelentős előnyük származhatnak abból, ha ezt a fajta munkát, szakértők bevonásával végzik el. Léteznek olyan módszerek, amelyek segítségével a károsító hatások minimalizálhatók, és amelyek felhasználásával minden dolgozó képes lehet saját teljesítmény-maximuma közelében teljesíteni. Ahhoz, hogy egy ilyen folyamat megkezdődhessen, teljesülnie kell néhány feltételnek:
1. A vállalatnak jelentősnek kell minősítenie a stressz hatására kialakuló
negatív következményeket, éspedig cselekvésre késztető mértékben.
2. Hinnie kell abban, hogy a bajok orvosolhatók, a stressz negatív
hatásainak kivédése megtanulható.
3. Akarnia kell a változást, mert megéri, akár jelentős erőfeszítéseket
is tenni a teljesítmény-optimalizált egyensúly megteremtéséért.
Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél ezekre a felvetésekre igenlő válaszok születnek, ott megkezdődhet a javulás folyamata. Stressz-csökkentő programunk segítheti őket abban, hogy tudatosíthassák a náluk jelenlévő károsító hatásokat és azok mértékét, bizonyosságot szerezzenek arról, hogy lehetséges a változás folyamatait érzékenyen, ám mégis hatékonyan támogatni, és hogy higgyék, érdemes akarniuk ezeket a változásokat.
A problémáknak a többszintű, komplex megragadása, amikor is mindazokon a szinteken beavatkozunk, amelyeken erőforrásra van szüksége a stressz-hatások alatt álló dolgozónak, lehetővé teszi, hogy valóban tartósakká váljanak a bekövetkező változások. E beavatkozások nemcsak a környezet átformálását célozhatják meg tehát, hanem az emberi cselekvések megváltoztatására is irányulhatnak. A szükséges képességek, tudások, illetve készségek megszerzését, megfelelő attitűdök kialakítását, a nem hasznos hiedelmek hasznosakká formálását, illetve a szükséges személyiségjegyek megerősítését egyaránt. Minél magasabb szinten harmonizálnak ezek a komponensek egymással, annál tartósabbakká válnak a fejlesztés eredményei, és annál inkább alkalmassá válnak a dolgozók arra, hogy megvédjék magukat az újabb stressz-hatásokkal szemben.
|
|
Veszélyben van-e és ha igen, milyen mértékben a veled élő férj, társ, apa vagy fiú? tovább>>>
Legidősebb csatlakozó tagunk ekkor született: 1928-03-21 Legfiatalabb csatlakozó tagunk ekkor született: 2008-04-19
 Utolsó frissítés:
2012. 02. 18.
|
![]() |
