Nagyon fontos, hogy megértse és elfogadja azt, ami most gyermekével történik. Gondoljon csak bele, hasonló folyamatok mindnyájunkkal megtörténtek, még önnel is. Az ilyenkor bekövetkező testi-lelki változások és azok következményei mindennapossá válhatnak. Nem is beszélve a mai kor és a társadalmi változásokról, amik meglehetősen megnehezítik a problémamegoldást. De ha ez ennyire egyértelmű és magától értetődő, akkor tulajdonképpen mi a probléma?
Miért él ma Magyarországon oly sok család, akik teljesen tanácstalanok vagy tehetetlenek a kamasz gyermekükkel kapcsolatban és mindezek ellenére valamiért mégsem képesek segítséget kérni?
 

Az első kérdés talán az lehetne, hogy mikortól problémás egy kamasz és mikortól kell segítséget kérnie. Mi az a határ, amire már azt mondjuk, hogy problémás. Nos, ha őszinte akarok lenni, akkor ez az egyik legnehezebb kérdés, mivel minden család más és más. Eltérő gyökerekkel, eltérő értékekkel és probléma-megoldó képességekkel rendelkezik. Van, ahol több minden elnézhető és megbocsátható és van olyan család, ahol kisebb kihágások is nagynak tűnnek. Itt nagyon fontos, hogy egyik se jó, se rossz. Egyszerűen nincs rossz és jó család ilyen értelemben legalábbis. A problémás családot leginkább úgy tudnám definiálni, hogy amikor a családi békét vagy harmóniát megzavarja valamely családtag viselkedése, a család diszfunkcionálissá vagyis nem jól működővé válik.
 

Ez mindenképpen érinti a család egészét, tehát minden tagját, és ez ronthatja a család életminőségét is. Amikor a család maga, belső erőforrásaira támaszkodva már képtelen kezelni a problémáit, akkor érdemes külső segítséget igénybe venni. Így tehát ezt szem előtt tartva mondhatjuk egy családról azt, hogy szükség van-e segítségre vagy sem.