Évek óta nem történt olyan esemény Magyarországon, ami ne osztotta volna meg kis hazánk pár millió lakosát. Végre aztán a magyar-olasz focimeccs lett a kakukktojás!!! Erről végre pártállástól, végzettségtől, nemtől, kortól és vallástól függetlenül mindenki lelkesen beszélget a másikkal, teljes mellszélességgel, büszkén hirdeti mindenhol, hogy ő is magyar. Azt az igazi össznemzeti boldogságot én már régen éreztem ilyen intenzíven
A hozzám érkező levelekben, bloghozzászólásokban sok aggódás érződik az összefogás és a tolerancia hiányáról, ami pedig egy nemzet (főleg egy ilyen kicsi, mint a miénk) fennmaradásának nélkülözhetetlen alapja. Biztos vagyok benne, hogy nem csak a focipályán keresgélhetjük közös sikereinket, hanem sok más területen is. Találjuk meg közösen azokat a büszkeségeinket és eredményeinket, amelyek segítenek rátalálni a közös hangra, amíg még nincs túl késő!!! Mik lehetnek ezek?
Várjuk a Te javaslatodat, ötletedet és akár abszurd témaköröket is, keressük meg együtt a mi kis közös, magyar büszkeség-kincstárunkat!